Búcsú

Bodajk - Segítő Szűz Mária plébánia

A kegyhely búcsúünnepe szeptember 12. (Mária nevenapja) vagy az ahhoz legközelebb eső hétvége. Ezekben a napokban hívek ezrei keresik fel a bodajki kegyhelyet, gyógyulásért, imáik meghallgatását kérve, hálából az elnyert kegyelmekért vagy egyszerűen a Szűzanya iránti szeretetből.
Bodajk az első búcsúkiváltságokban Willibald atya házfőnöksége alatt részesült, igazán látogatott kegyhellyé azonban a XVIII. század második felében vált, amikor is a rend P. Sághy Metód volt tartományfőnököt bízta meg a Segítő Szűzanya kultuszának fellendítésével, Bodajk és a környékbeli települések lelki életének elmélyítésével. Az első szervezett zarándoklatra 1699-ben került sor, amikor a jezsuita atyák érkeztek Székesfehérvárról 900 búcsússal. A fehérvári zarándoklatok hagyománya napjainkig fennmaradt, a bodajki búcsún leginkább a Felsőváros katolikus lakossága képviselteti magát. Az ő anyagi áldozatvállalásuknak köszönhető többek között az 1737-ben készült barokk kálvária stációinak 1926-os felújítása.
A kápolna nagyszámú zarándok befogadására alkalmas templommá történő átalakítása 1728-ban kezdődött. A felépült kegytemplomot 1742-ben szentelte fel 5-6 ezer hívő jelenlétében Berényi Zsigmond pécsi püspök. Az 1780-as években II. József uralkodói rendelete értelmében több más szerzetesrend mellett a kapucinusok is elhagyni kényszerültek rendházaikat. A bodajki rendház is hasonló sorsra jutott, 1788-tól az egyházmegye irányításával, világi plébánosok vezetésével működik.
Örvendetes, hogy a kapucinus atyák távozása ellenére a kegyhely látogatottsága nem csökkent, sőt, az évtizedek során fokozatosan növekedett. A következő nagy építkezésre 1942-ben került sor: mivel idő közben a templom sem bizonyult elég nagynak a búcsúi szentmisék megtartására, Vajk Gyula plébános megbízta Urbányi Vilmos építészmérnököt egy szabadtéri szentmisék és szertartások megtartására alkalmas zarándokudvar tervének elkészítésével. Miután az elkészült terveket megtekintette és jóváhagyta, Vajk plébános felkérte Urbányit a zarándokudvar megépítésére. A munkálatok megkezdődtek, azonban a második világháború alatt az udvar nagy károkat szenvedett, ezért rövid időre alkalmatlanná vált eredeti funkciójának betöltésére. Végül a hívek áldozatos munkája nyomán az építkezés érdemi munkája befejeződött, így lehetővé vált az éves egyházmegyei zarándoklat újbóli megtartása. A kommunista hatalomátvétel után az egyházellenes hangulat sem tudta megtörni az évszázados hagyományt, a hívek ezrei zarándokoltak el a legkeményebb 50-es években is Bodajkra. Az 1948-as búcsúi szentmisén mondta el letartóztatása előtti utolsó, nagyhatású beszédét Mindszenty József bíboros.
A zarándokudvar felújítása a templom renoválásával párhuzamosan valósult meg. A kialakított tér 15 ezer fő befogadására alkalmas.